Mi az igazság a Szulejmán c. tévésorozat mögött?

Hétről hétre, szerdáról szerdára ezrek ülnek le a tévé képernyője elé, hogy könnybe lábadt szemmel nézzék Szulejmán szultán és Hürrem asszony meseszép, romantikus szerelme édesbús történetének következő epizódját. Szulejmán, a kicsorduló érzelmektől szenvedő, kifinomult költői lélek, akinek még az akkor ismert világ nagyobbik felének meghódítása közben is csak az ő gyönyörű szerelme, Hürrem asszony jár az eszében. Szulejmán, a leghívebb szerető, a legjobb apa és leghűségesebb barát…

Nemcsak mint hadvezér tűnt ki kora uralkodói közül, de az ő idejében hozott törvények miatt is az egyik legnagyobb hatású török uralkodó volt. Fejlesztette az ipart, kereskedelmet és földművelést, bőkezű volt a tudósok és költők iránt, és szigorúan ellenőrizte a hivatalnokokat. Családi körében azonban igazi keleti fejedelem volt, zsarnok és kegyetlen. Kevesen tudják, de Szulejmán az édesapja uralkodásának ideje alatt már több gyermeket is nemzett, ám mire trónra került, már csak Mustafa herceg maradt életben. Így történt meg az, hogy Mustafa anyja, Gülbahar (ill. Mahidevran) hászekiként foglalta el helyét gyermeke apjának palotájában. Ez azt jelentette, hogy a padişah anyja (Ayşe Hafsa), azaz a valide után ő volt a második legrangosabb nő a háremben. A szultánnak többek között Gülfem (a sorozatban Hatice társalkodónőjeként jelenítik meg) is szült gyermekeket, például Mahmudot, de pontos számukról és neveikről nem igazán vannak pontos információk.

Igen, ő volt az, aki 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában legyőzte II. Lajos magyar király seregét és 150 évig tartó török uralom alá hajtotta Magyarországot (s ezzel megszűnt szuverén államisága). Ő volt az, akinek a serege nyomán sivár pusztasággá váltak az egykor virágzó falvak, városok. Ő volt az, aki rabláncra verve hurcoltatta el a foglyul ejtett lakosságot: férfit, nőt, gyereket. Szulejmán szultán 1526. szeptember 3-án lóháton érkezett Budára. Lóháton tekintette meg Buda várát, s onnan szemlélte a túlsó parton felgyújtott Pestet. Összegyűjtette a királyi palota fegyvertárában talált fegyvereket. Az előtte lévő nagy ágyút, továbbá az oszlopon álló réz alakot és a többi: Herkules-,Hunyadi János-, Mátyás- és László-szobrokat, minden más zsákmánnyal együtt folyamatosan szállították a Dunán horgonyzó hajókra. A zsákmányt sok hajó és 1400 teve vitte Konstantinápolyba.

Hadseregének részét képezték a janicsárok. A hadtest egy része keresztény szülők gyermekeiből állt, akiket vagy tized (perzsa eredetű szóval devsirme) alakjában szedtek össze a birodalomban levő keresztény lakosoktól, vagy háború alkalmával rabolták el őket, amely zsákmány ötöde, a pendzsik, a szultánt illette. A közhiedelemmel ellentétben a janicsárságnak alig negyedrésze volt keresztény, habár Szerbiában sok keresztényt szedtek össze. Többségük iszlám bosnyákokból, valódi törökökből és rabszolgákból került ki. Az viszont való igaz, hogy a keresztény származásúak voltak a legodaadóbb, legkegyetlenebb és legfanatikusabb katonái a janicsár regimenteknek.

Saját gyermekeivel és rokonaival sem volt kíméletesebb. Hogy kedvenc feleségétől,Hürremtől (Rokszolánától) született második fiának, Szelimnek a trónt biztosítsa, első feleségétől, Mahidevran-tól született gyermekét, Musztafát megölette. Hürremtől született fiai közül egyet öletett meg, Bajazid herceget, aki a 4 herceg közül leginkább hasonlított anyjához.

1536-ban fény derült Ibrahim paşa és nagyvezír sötét dolgaira – feltételezhetően a mindig résen lévő Hürrem ráhatásának segítségével –, így a csalódott és sértett uralkodó kivégeztette egykori bizalmasát.

1553-ban a Safavida Dinasztiával való ellentét felerősödött és üzentek a padişahnak, hogy a janicsárok lázadnak és Mustafát követelik parancsolójuknak. A szultán a helyszínre ment, ahová fiát, Mustafát is odarendelte, azzal az indokkal, hogy együtt harcoljanak a safavidák ellen. Arra azonban a herceg nem számított, hogy apja sátrába lépve hóhérok várják és a halálba küldik. A vétlen şehzade halála a seregben felháborodást keltett, ennek elhallgattatása érdekében Szulejmán leváltotta vejét és helyére kinevezte Kara Ahmed paşát, aki viszont a kivégzett hercegnek és annak anyjának pártján állt. Hetekkel később a padişah hóhérai megölték Mustafa kiskorú fiát, Mehmedet is. Ez a mészárlás azonban olyannyira megviselte lelkileg Hürrem legkisebb fiát, Cihangirt, hogy nem sokkal később ő is meghalt. 1555-ben Kara Ahmedet a szultán kivégeztette, majd posztját visszaadta Rüstemnek.

1566-ban az öreg szultán védencének, János Zsigmond érdekében Miksa király ellen személyesen vezetett hadat és Szigetvárt vette ostrom alá. A személyes jelenlétre azért volt szükség, mert korábban (1558-ban) Szulejmánt a II. Mehmed által megkezdett uralkodói elzárkózás miatt kritikák érték. 1566-tól állandó gyakorlat lett, hogy a hadjáratra kinevezett vezírek, a szerdárok vezették a hadsereget, de Szulejmán ekkor ezt még nem tehette meg.

A Zrínyi Miklós által páratlan hősiességgel védelmezett vár bevételét Szulejmán már nem élte meg. 1566. szeptember 6-án az ostromlott vár falai alatt betegségben meghalt. Az ostrom sikere érdekében halálát alvezérei titokban tartották a hadsereg előtt, sőt a győzelem után is úgy szállították kocsijában Nándorfehérvárra, mintha élne. A 71 éves, 46 évig uralkodó szultánt fia, II. Szelim követte a trónon. Halála után Szulejmán belső szerveit Magyarországon temették el, csontjait Isztambulban.

Magyarországi nyughelye ismeretlen, de egy 2015-os régészeti feltárás szerint úgy tűnik az ő türbéjét találták meg a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.
 

Mindez csupán néhány példa arra, milyen kétarcú is lehet egy uralkodó, s bármelyik arcáról festhet hiteles képet egy tv-sorozat.

Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!

×