Hol pihen a nácik aranya?

Hadjárataik során több tízezer műkincset raboltak össze a nácik. Az értéktárgyak egy része a mai napig nem került elő. Hol lehetnek?

A második világháború alatt a nácik végigfosztogatták Európát, ám amikor 1945-ben vereséget szenvedtek a műkincseknek csak töredéke került elő. Többségüket elrejtették a szövetséges csapatok elől, sok értéktárgyat Dél-Amerikába menekült náci vezetők vittek magukkal. A náci főkolomposok egy részét elfogták, a többiek is rég meghaltak már, a zsákmányolt kincsek egy része azonban még mindig nem került elő.

[[adsense]]

Az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum úgy véli, hogy a nácik az 1930-as és 40-es években 16 ezer darab műkincset raboltak el európai fosztogató hadjáratuk során. Hol rejtőzhet most ez a rengeteg érték?

A Borostyánterem kincseinek rejtélye

A Szentpétervár közelében lévő Carszkoje Szelo Katalin-palotájának termei legendásak voltak mesés kincseikről, díszítéseikről. A Borostyántermet arany díszítő elemekkel és tükrökkel kiegészített borostyán lapok borították. Ezeket a megszálló német katonák mind magukkal vitték, és a kelet-poroszországi Königsbergbe, a mostani Kalinyingrádba szállították. Itt még ki is állították őket, azonban további sorsukról semmit sem tudunk. A borostyánlapok őrzésével megbízott német tiszt beszámolója szerint az elemeket egy ládába tették, ami megsemmisült egy légitámadásban. Egyes történészek azonban úgy válik, a ládát egy hajón próbálták kicsempészni az országból, ami elsüllyedt a Balti-tengeren. Mások szerint előrenyomuló szovjet hadsereg kezébe került a kincs, melyet aztán darabonként értékesítettek. A legtöbb kincsvadász azonban úgy gondolja, hogy a közel ötmilliárd forint értékű borostyánlapok a kelet-németországi Zwickau egyik elhagyott bányájának mélyén lapulnak, két kilométer mélyen. Elméletüket szemtanúk beszámolóira alapozzák, akik szerint az erdőt SS csapatok zárták körül, és 1945 elején egy titkos rakományt szállítottak oda. Azonban nemhogy a kincset, eddig még a bánya pontos helyét sem találták meg.

Hitler gyémántjai kottába rejtve

Hitler személyes gyémántkészletének pontos helyét állítólag egy titkos zenei kód rejti. Karl Hammer Kaatee holland író mindezt egy olyan, kézzel lejegyzett kottára alapozza, melyet maga Martin Bormann, Hitler egyik főembere és személyes barátja vetett papírra. Kaatee szerint a hangjegyek nemcsak egy német katonai induló dallamát tartalmazzák, hanem egy titkos kódot is rejtenek, melyek megmutatják, hol rejtőznek Hitler gyémántjai. Az író nem tudta a kódot feltörni, ám észrevételeit feltette az internetre. Ezeket átvizsgálva Leon Giesen holland zenész arra a következtetésre jutott, hogy a nyomok a dél-németországi Mittenwaldba vezettek.

Kincs a mérges gázok fogságában

Történészek a brit királyi légierő Moszkitó típusú vadászbombázói által felderítés céljából készített fényképeket is jó párszor átvizsgálták már. A gépek a háború vége felé repültek be Németország területére, hogy fotókat készítsenek, és azok segítségével megtaláljanak egy 500 millió font értékű náci aranyat rejtő bunkert. Kincsvadászok szerint az értékeket a Lipcse közelében lévő Leinawald erdőben ásták el. A beszámolókat a német kormány is komolyan vette, és 1961-ben ásatásokat rendelt el, hogy az elveszett arany nyomára bukkanjon. A munkálatokat azonban hamar le kellett állítani, mert az erdő mélyén fekvő régi bánya tárnáiból mérges gázok törtek a felszínre.  

Vagyonok a Toplitz-tó mélyén

A kincsvadászokat a tavakba rejtett vagyonok legendái is lázba hozzák. Az egyik ilyen történet azt meséli, hogy a háború végnapjaiban az SS katonái több ládányi aranyat süllyesztettek az Ausztriában fekvő Toplitz-tó mélyére. Mikor a német Stern magazin egy búvárexpedíciót küldött a tóhoz, hogy eredjenek a kincs nyomába, aranyat és drágaköveket ugyan nem, de titkos dokumentumokat, hamis angol fontot és egy nyomdagépet tartalmazó ládát is előkerítettek. A kincsvadászokat a lelet csak tovább lelkesítette, állítják, biztos van még jó néhány láda a tó fenekén, ami mesés értékeket rejthet. A kincskeresők dolga azonban igencsak nehéz, hiszen a tó egy mérföld hosszú, közel száz méter mély, és tele van a búvárok számára veszélyt jelentő famaradvánnyal.

Egymilliárd font a vízben

Mások szerint a Berlintől északra fekvő Stolpsee tó vize rejthet közel egymilliárd font értékű aranyat, melyet Hitler bizalmasa, a német légierő parancsnoka, Hermann Göring utasítására süllyeszthettek a tóba. Egy szemtanú is akadt, aki állítja, a ládákat 30 kényszermunkás dobta a tóba egy csónakból. A történetet a keletnémet titkosrendőrség is komolyan vette, ugyanis 1981-ben könnyűbúvárokkal átkutatták a tavat, ám nem bukkantak a kincs nyomára. 2013 februárjában Jaron Szvorai izraeli kutató újabb felderítőcsapatot verbuvált a műkincsek felkutatására, akik a legmodernebb radarfelszereléssel érkeztek abban a reményben, hogy így majd sikerrel járnak és visszaszerezhetik a főként zsidó áldozatoktól elrabolt értékeket.

Elméletekből, állítólagos szemtanúkból és lelkes kincsvadászokból tehát akad bőven, azonban azt még mindig nem tudni, mi lett azzal a közel 16 ezer műkinccsel, melyet a németek erőszakkal vettek el tulajdonosaiktól. Az ő leszármazottaik vajon visszakapják-e valaha egykori értékeiket?

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani!

Lájkoltad már az olalunkat? Itt megteheted!

 

Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!

×